Mint ahogyan arról a különböző híradásokból már értesülhettek, 2023. december 31. napjára módosult az ásott és fúrt kutak bírságmentes engedélyezésére vonatkozó határidő.

 

A 2020. évi XXXI. törvénnyel módosított 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.)  2020. július 1. napjától hatályos 29. § (7) bekezdése értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.

 

A hatályos jogi szabályozás értelmében Magyarországon valamennyi (ásott és fúrt) kutat engedélyeztetni kell (létesítési engedély). Fennmaradási engedélyköteles minden olyan kút, amely korábban engedély nélkül épült vagy a létesítési engedélyt ugyan megkapta, de végül a tervektől eltérő műszaki tartalommal és paraméterekkel valósult meg. Üzemeltetési engedélyt kell kérni minden olyan kútra, amely a jogszabályok értelmében korábban jogszerűen létesült engedély nélkül, valamint az újonnan létesülő kutak üzembe helyezéséhez. Végezetül pedig megszüntetési engedélyt kell kiadni a használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti kérelem esetén.

 

1. Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?

 

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet     24. § (1) bekezdés a) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

 

• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;

 

• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

 

• nem gazdasági célú vízigény.

 

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a területileg illetékes vízügyi hatóság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút létesítési, fennmaradási és üzemeltetési engedélyezési eljárása.

 

2. Mit jelent a házi ivóvízigény?

 

A polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

 

3. Mit jelent a gazdasági célú vízigény?

 

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.

 

4. Az egyes kutakra milyen engedélyt kell kérni?

 

4.1. Vízjogi létesítési engedélyt kell kérni minden újonnan létesítésre kerülő, jegyzői engedélyezés körébe tartozó kútra.

 

4.2. Minden 1992. február 15. napját követően létesített ásott vagy fúrt kútra vízjogi létesítési engedélyt kellett kérni, amennyiben ez nem történt meg, ezekre a kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni.

 

4.3. Az 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében:

 

• arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell kérni (ebbe a kategóriába az 1965. június 30-ig létesült ásott kutak tartoznak);

 

• arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában a jogszabályok értelmében engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni (ebbe a kategóriába a mélység és elhelyezkedés függvényében az 1965. július 1. – 1992. február 15. között létesült kutak tartoznak);

 

• minden 1992. február 15. napja előtt létesült fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni.

​

5. Mikor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba?

 

Amennyiben a szóban forgó kút ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben szükséges a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala szakhatóságként történő bevonása, amely az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi, és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon, és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges szakhatóság bevonása.

 

6. Mi történik a határidőre be nem jelentett kutakkal?

 

Aki 2023. december 31. napjáig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000,- Ft-ig terjedhet. Természetes személy esetében a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000,- Ft-ot. A bírság nem az önkormányzat, hanem a központi költségvetés bevétele.

 

7. Milyen illeték- és díjfizetési kötelezettség áll fenn?

 

Az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek, amelyet a kérelmező visel.

 

8. Hogyan kell a kérelmet benyújtani?

 

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. mellékletének I. pontja a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció, II. pontja a vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció, III. pontja pedig a vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát határozza meg.

 

Az egyes kérelmek benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, amelyek letölthetőek az oldal aljáról, valamint átvehetőek a Darnózseli Közös Önkormányzati Hivatal és a Kirendeltségek ügyfélszolgálatán.