• Darnózseli Község Weboldala


Húsvét és tojásfestés

Jeles napok

Régen más volt az élet a falvakban, mint ma. Régi, mély gyökerű szokások, hagyományok, íratlan törvények vigyáztak a rendre, tisztaságra. A szigorú paraszti életmódot, a kemény hétköznapokat a vasárnapok és jeles napok ősi szokásai és vidám szórakozásai tették változatossá. A falusiak vigyáztak ezekre az ünnepekre évszázadokon keresztül, ezért nem csoda, hogy a magyarság legősibb és legtisztább kultúrája az elzárt falvakban maradt életben. Mivel a falusiak földművelő, állattartó életmódot is folytattak, létkérdés volt számukra a jó termés és a szaporulat. Ezeket babonás szokásaikkal próbálták biztosítani és mágikus rítusokkal távol tartani az aszályt vagy a járványokat. Ezek a cselekmények évről évre ismétlődtek, így beépültek a hagyományos népszokások kereteibe. (…)
Azok a napok, melyekhez valamilyen hiedelem, vagy állandó szokás fűződik, a néprajz jeles napoknak nevezi. Ezek a hétköznapok sorából kiemelkedő ünnepnapok, melyek a kereszténység hagyományosan kialakított ünnepeihez, vagy valamelyik szent napjához kapcsolódnak. A kereszténység elterjedésével a pogány eredetű szertartások háttérbe szorultak, mert az egyház próbálta kiirtani azokat, vagy legalább liturgikus tartalommal ellátni, így lehet, hogy a keresztény ünnepek összhangban állnak az ősrégi hagyományokkal, mint például a téli- és nyári napforduló ünnepei. A ma is élő, prózát, zenét és táncot magába foglaló népszokások viszont máig őrzik a kereszténység előtti, pogány elemeket, jelen vannak bennük a sámánizmusra emlékeztető ráolvasások, jókívánságok, bőségvarázslások. A mágikus erejűnek vélt rítusok az élet legfontosabb állomásaira, mint születésre, házasságra, halálra vonatkoztak, de sok rítust végeztek az állatok hasznára és a termény bőségére.
Ezeket a sámánizmushoz visszavezethető jókívánságokat legjobban úgy tudták eljutatni a falu népének, ha házról házra járva, mindenhova bekopogtak. Az, aki ezekben a hagyományokban részt vett biztos jól járt, hiszen a jó szándékukért cserébe adományokat kaptak. Ezért is lehet, hogy a legtöbb jelesnapi szokás ilyen házalásra épül.

A magyar nép vallása tehát ebből a két rétegből tevődik össze: egy ősi, népi vallásból és az egyháztól kapott rétegből.

Húsvét a tavaszi megújulás és Jézus feltámadásának az ünnepe. Ez az ünnep nem kötődik a naptári dátumokhoz, egybeesik a termékenységi ünneppel, melyet a tavaszi napéjegyenlőség idején tartanak. Egy 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik. Egyik fő szimbóluma a tojás, ami az újjászületés jelképe. Általában növényi színezékkel, vöröshagymával, bíbortetűvel és börzsönnyel pirosra festik, ami Jézus vérét szimbolizálja. A locsolkodás és a tojásfestés fennmaradt napjainkig. Húsvét másnapját „vízbevető” hétfőnek is szokták nevezni, „…húsvét másnapján öntözték, és vízbe hányták egyik a másikat” írja Bod Péter. Az jeles alkalomra szépen kiöltözött lányokat itatóvályúba dobták, leöntötték őket faedényekkel vagy „ékességnek” számító kannával. A locsolkodásnak több jelképe is van: a keresztelésé, a termékenységé és ezzel szimbolizálják azt is, hogy a monda szerint a zsidók vízzel öntötték le Jézus feltámadását hirdető asszonyokat. A lányok piros tojással megválthatták az öntözést. Az első világháború után is még élt ez a szokás, a lányokat kihúzták a kúthoz és ott leöntötték őket, amit már nem lehetett megváltani pirost tojással, az ilyen locsolásért járt az ajándék. Később finomodott ez a hagyomány, divatba jött a kölnis, verses locsolkodás. (…) A húsvét vidám ünnepnek számított a Szigetközben, a hosszú böjti időszak után előtört az emberekből a jókedv. A legények és a leányok csoportosan járták az utcákat. Volt, hogy egy dudás vagy harmonikás is előkerült és akkor az utcán táncoltak zenéjükre.

 

            Minden nép kultúrájában jelen van a tavasz megünneplése, a termésvarázslás kultusza. A tavasz ünnepét összekapcsolták a pünkösddel. A Szentlélek ajándékával magyarázták az egyháziak a népnek a tavasz jóságát. Szigetközben a pünkösdölés, vagy, ahogy itt mondják, a pünkösdjárás leginkább a XIII. századbeli Bologna városában honos májusi grófnő ünnepére hasonlít. Ezt a szokást vándordiákok hozták haza, Nagy Lajos király udvarában „tavaszi királynő ünnepe” néven volt ismert. (...)
A pünkösdölők fiatal lányok voltak, házról házra kísérték a pünkösdi királykisasszonyt. A kiskirályné volt a legfiatalabb közülük, 5-6 éves. Őt vezették ketten fehér zászlóval, az úgynevezett ugratók, rajtuk kívül még volt tizenkettő, akik az apostolokat személyesítették meg. Mindegyikük fehér ruhát és fejükön virágkoszorút viseltek. A királyné derekán még volt egy széles szalag és a feje le volt takarva kasmírkendővel. A kiskirálynét elöl vezették és kettes sorban kísérték őket az apostolok.

(…) A versek után a párok csárdást táncoltak, a zászlótartók pedig a zászló nyeltét a földhöz verték a csárdás ütemére.

Mikor vége lett a dalnak az ugratók a királykisasszonyt olyan magasra emelték, amilyen magasra tudták és jókívánságokat mondtak hozzá:

            „Ekkora legyen a kender, ekkora legyen a len!”

A pünkösdölők ezután a háziaktól pénzt, tojás vagy lisztet kaptak ajándékba.
Részlet a Szigetközi néphagyományok – a hagyományok továbbélése a Szigetközben című szakdolgozatból

 

Jeles napok és a gyerekek – bezártság alatt…

 

Érdekes belegondolni, hogy a régi embereket mennyire befolyásolta volna egy ilyen helyzet, amibe most mi belekényszerültünk. Valószínű semennyire, a hagyományok és a lét fenntartásának megteremtése volt az elsődleges szempont. Lehet idén a lányok megússzák szárazon a húsvét hétfőt és még sajnos az is előfordulhat, hogy a pünkösdölő lányokkal sem találkozunk még, de ez nem akadályozhat meg minket a hagyományok ápolásán, vagy is inkább abban, hogy a szabad idönkben elsajátított ismereteket a javunkra fordíthassuk.
A négy fal közé szorult gyermekek a könyvektől elszabadulva kikapcsolódásra vágynak, lazításra és milyen jó, ha új dolgokat próbálhatnak ki és érdekességekkel találkozhatnak.

Tudod mi az írott tojás?
Székelyföldön  van egy szokás, amikor is az asszonyok Nagypénteken összegyűlnek, és annyi tojást írnak amennyit csak tudnak, a hiedelem szerint a nagypénteki tojások nem repednek el.
A tojáshímzésnek rengeteg módja ismert, én a viaszolást mutatnám be most. Egy fa pálcára cérnával erősített fém cső segítségével készülnek ezek a hímes tojások, amit kesicének hívnak, és nem mással hímzünk mint olvasztott méhviasszal.
 A kesice fejére tekert cérna felszívja a méhviaszt és folyamatosan adagolja azt a hímzéshez. A megfőzött és kihűlt tojáskákat a kezünkbe forgatjuk miközben a kesice mozdulatlanul marad. Egy tojásíró akár 3-4 kesicével is dolgozik, ha az egyik megszáradt jöhet a másik, amíg az felmelegszik.
A tojásokat először felosztják, általában két hosszanti vonallal tagolják, ezekbe kerülnek a minták. Vannak hímek, amik kettő vagy négy mezőbe íródnak de vannak olyanok is, amik 16 beosztást igényelnek.
A tojásokon a megszáradt méhviasz barnásszürkés nyomot hagy. A megírt tojást ezután piros festékbe tesszük.
A tojásírás ma is élő hagyomány és érdekesség, hogy az asszonyok pontosan ismernek minden motívumot, évről évre ugyan azt festik és nincs leírva sehova nekik. Egymástól tanulnak.

Van egy hiedelem azokról a tojásokról, amiket nem fogyasztottak el: a legények eltették a kedvesüktől, szeretőjüktől kapott tojásokat. Ha gyorsan fakult az lakodalmat jelzett.


Kipróbálnád?
Ne aggódj, annyira nem is bonyolult, elég ha van otthon egy fehér zsírkréta! Vannak olyan tojásfestő termékek, amikhez alapból jár egy, de biztos találtok a fiók aljában egy-egy régi krétát..
A kihűlt tojásokon a zsírkrétával tudsz írni, rajzolni, próbálj ki a motívumokat. Ezután jöhet a festék.
Ha idén a természetes festéket választanád, íme pár tipp, amit most megtalálhatsz otthon:

Lila színnél a cékla a kulcs. Bárhogy. Friss főtt cékla leve, vagy savanyúságnak eltett cékla, egy darab reszelt cékla forró vízzel felöntve vagy a céklakonzerv leve. A lényeg hogy kicsit meg kell melegíteni és úgy beletenni ázni a tojásokat.
Kék színt kapunk ha apróra vágott vöröskáposztát főzünk úgy fél órán át. A kihűlt lébe lehet tenni a megfőtt tojásokat színezésre.
Vörösbarna tojáskákat kapunk, ha a jó öreg módszert, ha hagymát választjuk. A vöröshagyma burkolóleveleit annyi vízben kell főzni, ami éppen csak ellepi, miután felforrt a tojásokat beletesszük és addig benne hagyjuk amíg ki nem hűlt a  főzet. Én egy kis ecetet is tettem a fözetembe.

A szépen megfestett, írt tojásunkat pedig zsírral fényestjük.

Virágok a tojáson?
Nagyon egyszerű és jópofa módszer.  Kell hozzá pár virág meg levél amit az udvaron beszerezhetsz és egy lyukas harisnya.
A virágot ráhelyezed a kihűlt főtt tojásra és úgy belebújtatod a harisnyába, hogy a mintád el ne mozduljon és semmi gyűrődés ne rontsa majd el a képet. A becsomagolt tojáskákat így kell a festékbe helyezni. Miután megfogta a festék, célszerű a tojástartóba egy kicsit száradni hagyni, ezután óvatosan kibontani.

Kis segítség ha elakadnál

Készítettem én is tojást, a hagyma festés választottam ezért világosabb tojáskákat válogattam.
Megfőztem előre a tojásokat, miután kihűlt és díszíteni kezdenénk célszerű áttörölni. Nekem volt egy gyűjteményem a székely hímestojás mintákról, de az internet se fog cserben hagyni, ha ötleteket merítenél.

 

 



Vissza


Programok, események


AKTUÁLIS HÍREK